A falusi fiú esete a brüsszeli pofonfával
címlapsztori
1/10
Az elmúlt évben Orbán Viktor mást sem tett unió-szerte, mint döngette a mellét. Az eurokraták egy teljes évig csodálkozva hallgatták, hinni sem akartak a fülüknek, hogy ez a tajgai módi még létezik.
Ahogy az elmúlt év az övé volt, - hitte Orbán- úgy ez az év a visszavágás éve, nem lesz, hanem lett. Európai partnereink csőstül viszonozzák a magyar miniszterelnök által könnyű kézzel kiosztott kokikat és sallerokat. A fájó különbség az, hogy amíg az orbáni "fenyítések" nem jelentettek többet egyszerű médiavirtusnál, addig uniós barátaink pofonjai súlyos károkat okoznak világszerte Magyarországnak. Mint tudjuk, sajnos nem különíthető el szignifikánsan egy ország lakossága és az általuk választott vezetők. Sajnos. Aki a kormányt üti, az szükségképpen üt a népen is, ez persze fordítva nem mindig igaz, hiszen, mint most is láthatjuk, az ország baja nem érinti oly nagyon a kabinetet és környékét. Talán csak a hiúságukat bántja, hogy szinte mindig lebuknak, akár "magányosan" alkotmányoznak, akár médiatörvényt és testületet gründolnak, akár ha bebuktatják, vagy hagyják bebukni - egyik sem kevésbé problematikus - a légi közlekedést és még hosszasan sorolhatnánk, mi minden ellen apellált a világ, ám látva a szó hiábavalóságát, elővették a szankcionálás jól bevált módszerét.
A demokráciákban a szankciók nyelvén szólni mindig egy végső döntés eredménye, amit legtöbbször olyan népcsoportok ellen vetnek be, akik a civilizált szóból nem értenek és Magyarország, úgy látszik ilyen. Titkolnánk mi pironkodva, hogy a demokrácia élharcosaiból sereghajtók lettünk, ám ha végiggondoljuk az elmúlt közel két esztendőt, be kell látnunk, hogy nemcsak a király, de lassan a népe is meztelen, és így pőrén áll majd a jövő nemzedékek elé, akiknek ítélete nem lehet a feledés, hiszen a demokrácia lebontását, mint sanyarú, de most éppen megélt tanúságot nem szabad feledni. Mi ehhez képest mindaz, amivel Európa - ahová több mint ezer év vágyakozás után éppen, hogy csak megérkeztünk - sújthat bennünket: félmilliárd euró? Ugyan már! Könnyen jött (volna), könnyen megy.
Szerző: Pálmai Tamás | egyéb írások a szerzőtől » |
STOP
A Vélemény rovatban megjelenő írások nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. A STOP fenntartja magának a kéziratok rövidítésének és szerkesztésének jogát.
Ahogy az elmúlt év az övé volt, - hitte Orbán- úgy ez az év a visszavágás éve, nem lesz, hanem lett. Európai partnereink csőstül viszonozzák a magyar miniszterelnök által könnyű kézzel kiosztott kokikat és sallerokat. A fájó különbség az, hogy amíg az orbáni "fenyítések" nem jelentettek többet egyszerű médiavirtusnál, addig uniós barátaink pofonjai súlyos károkat okoznak világszerte Magyarországnak. Mint tudjuk, sajnos nem különíthető el szignifikánsan egy ország lakossága és az általuk választott vezetők. Sajnos. Aki a kormányt üti, az szükségképpen üt a népen is, ez persze fordítva nem mindig igaz, hiszen, mint most is láthatjuk, az ország baja nem érinti oly nagyon a kabinetet és környékét. Talán csak a hiúságukat bántja, hogy szinte mindig lebuknak, akár "magányosan" alkotmányoznak, akár médiatörvényt és testületet gründolnak, akár ha bebuktatják, vagy hagyják bebukni - egyik sem kevésbé problematikus - a légi közlekedést és még hosszasan sorolhatnánk, mi minden ellen apellált a világ, ám látva a szó hiábavalóságát, elővették a szankcionálás jól bevált módszerét.
A demokráciákban a szankciók nyelvén szólni mindig egy végső döntés eredménye, amit legtöbbször olyan népcsoportok ellen vetnek be, akik a civilizált szóból nem értenek és Magyarország, úgy látszik ilyen. Titkolnánk mi pironkodva, hogy a demokrácia élharcosaiból sereghajtók lettünk, ám ha végiggondoljuk az elmúlt közel két esztendőt, be kell látnunk, hogy nemcsak a király, de lassan a népe is meztelen, és így pőrén áll majd a jövő nemzedékek elé, akiknek ítélete nem lehet a feledés, hiszen a demokrácia lebontását, mint sanyarú, de most éppen megélt tanúságot nem szabad feledni. Mi ehhez képest mindaz, amivel Európa - ahová több mint ezer év vágyakozás után éppen, hogy csak megérkeztünk - sújthat bennünket: félmilliárd euró? Ugyan már! Könnyen jött (volna), könnyen megy.
Szerző: Pálmai Tamás | egyéb írások a szerzőtől » |
A Vélemény rovatban megjelenő írások nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. A STOP fenntartja magának a kéziratok rövidítésének és szerkesztésének jogát.
címkék
Orbán-kormány, IMF, EU, Európai Bizottság, szankcióka rovat további hírei
Brit tudósok felfedezték a hülyeséggént Magyarországon!
Tévedések végjátéka - miről is szól a listabotrány?
Orbán Viktor esete az országot felzabáló kisgömböcökkel
Győzelem napja vagy csak fegyverszünet?
Úristen! Érseki elveket emleget az egri képviselő asszony
A "kultúros" fideszes, aki nem ismeri Székhelyi Józsefet
Anya csak egy