Fliegauf-interjú: "felmerült az igény", hogy ne legyen ennyire drasztikus a filmje
nyomtat
elküld
Facebook
Twitter
LinkedIn
Google+
FourSquare
Iwiwcímlapsztori
Velünk van a legtöbb baj - a görögök sem tudnak túlszárnyalni
Horváth Éva alig talál fürdőruhát - mindegyikben sok az anyag
1/10
Az Arany Medvét ugyan a Taviani fivérek Cesare deve morire (Caesarnak meg kell halnia) című munkája nyerte el, de "a kritikusok favoritja" Fliegauf Bence filmje volt a 62. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon a Die Welt című lap szerint, amely interjút közölt a zsűri nagydíjával kitüntetett Csak a szél című alkotás rendezőjével.
A tekintélyes német konzervatív napilap hétfői számában a Berlinalét értékelő kommentárban is foglalkozik a filmmel.
Peter Beddies, a Die Welt munkatársa a "Talán ki kell vándorolnom" című interjú bevezetőjében jegyezte meg, hogy az Arany Medvét ugyan a Taviani fivérek Cesare deve morire (Caesarnak meg kell halnia) című munkája nyerte el, de "a kritikusok favoritja" Fliegauf Bence filmje volt.
A magyar-német-francia koprodukció rendezője a lapnak elmondta: már tíz éve "megálmodta" egy film szerkezetét, amely egy család tagjainak egy napját követi végig a reggeli elválástól egészen estig, amikor mindenki hazaérkezik. A Csak a szél ötlete pedig annak hatására kezdett formálódni, hogy olvasta Tábori Zoltán újságírónak a romagyilkosságokkal összefüggésben készült írásait.
A szerkezethez illő tartalmat Tábori riportjai adták, míg a végső lökést "egy újabb álom - egy rémálom", amelyben egy kunyhót és "egy torkolattűz kísérteties árnyékait" látta. Arra a kérdésre válaszolva, hogy hol jelentek meg a riportok, Fliegauf azt mondta: "Magyar újságokban, főleg 2009-ben és 2010-ben. Akkor ez lehetséges volt."
Arra a felvetésre reagálva, hogy a filmben ábrázolt, a harmadik világot idéző életkörülmények alapján azt lehet gondolni, hogy a romák mind így élnek, a rendező elmondta, maga is ezt gondolta a film készítését megelőző, egy évig tartó kutatás, anyaggyűjtés elején. "Ezek klisék, amelyeket szívesen használunk, hiszen egyszerűbbé teszik az életet", ugyanakkor nem a romák sajátságos életformája az, amivel az országot járva mindenütt szembesült és be is mutatott a filmben, hanem a szegénység életformája. "A totális, abszolút szegénység, amelyből úgy tűnik, nincs kiút. Higgye el nekem, ezek az emberek nem szívesen élnek így. Van például egy jelenet a filmben, amelyben egy rettenetesen részeg asszony (...) a fogsorát keresi a földön. (Ez az asszony) nem roma, mivel azonban ebben a piszokban él, hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy közülük való. A roma és szinti kultúrának és önfelfogásnak semmi köze ehhez a szegénységhez" - mondta Fliegauf Bence.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy miként változott a film fogadtatása Magyarországon annak hatására, hogy beválogatták a Berlinale programjába, a művész kifejtette: érdekes módon "Magyarországon most mindenki" igen jó véleménnyel van a filmről, és számos "hivatalos ember" hangoztatja, hogy mindig is támogatta az alkotás létrejöttét. Ez "feltételezhetően hazugság" - vetette fel az interjú készítője, mire Fliegauf megjegyezte, hogy néhány emberrel kapcsolatban valóban ez lehet a helyzet. Hozzátette: pár hónappal ezelőtt "az állam részéről" felmerült az igény, hogy a film "ne ennyire drasztikusan" mutassa be az állapotokat. Mivel azonban a költségvetésnek csupán 10 százaléka származott állami forrásból, ezt a szándékot nem sikerült érvényesíteni.
A Die Welt újságírója szerint "másként fogalmazva Magyarországon cenzúrázzák a filmeket". Fliegauf Bence válaszában azt mondta: "Ezzel óvatos lennék. Nem tudom, mi történt volna, ha a pénz 90 százaléka jön az államtól. Senki sem próbálta leállítani a projektet. Én ezt érteném cenzúra alatt."
Arra a kérdésre válaszolva, hogy a változtatásokat igénylők mit mondtak arról, hogy miért kellett volna módosításokat eszközölni a filmen, a rendező elmondta: zajlik egy folyamat Magyarországon, amelyet nem ért. E folyamatot a félelem irányítja. "Azt mondták nekünk, legyünk tekintettel arra, hogy milyen rossz képet kaphat Európa Magyarországról. Én azonban művészként aztán tényleg nem gondolok erre. Jó filmet akarok csinálni."
A filmrendező kifejtette: egyelőre "demokráciában látom magunkat". Hozzátette: egyelőre elmondhatja, hogy büszke magyarságára, ugyanakkor tapasztal egy trendet, amely a problémákkal való szembenézés elmaradásában nyilvánul meg. "Az a legnagyobb aggodalmam, hogy Európában mindenütt kudarcnak minősítjük a demokrácia kísérletét és elindulunk a kínai úton" - tette hozzá.
Elmondta: filmjét márciusban mutatják be Magyarországon. "Már most érzek bizonyos izgatottságot az országban. Nem tudom, hogy mi történik majd. Talán ünnepelnek majd a filmért. Talán nekem is ki kell vándorolnom, ha ezeknek a jobboldali radikális alakoknak a véleménye érvényesül, amely szerint bemocskolom a magyar társadalmat" - mondta Fliegauf Bence a http://www.welt.de/print/die_welt/kultur/article13876981/Vielleicht-muss-ich-auswandern.html címen elérhető interjúban.
A Die Welt egy kommentárban is foglalkozott Fliegauf filmjével. A Megfiatalodott medvék című írásban a szerző, Hanns-Georg Rodek kifejtette: a 62. Berlinale ifjú tehetségek parádéja volt, a zsűri viszont az idős Taviani fivéreknek ítélte oda az Arany Medvét. Hangsúlyozta: nem volna szabad a "pályafutást záró vigaszdíjként" kezelni a Berlinale legfőbb elismerését, és így Fliegauf Bence is megérdemelte volna az Arany Medvét a zsűri Ezüst Medvét jelentő nagydíja helyett.
Forrás: MTI |
STOP
A tekintélyes német konzervatív napilap hétfői számában a Berlinalét értékelő kommentárban is foglalkozik a filmmel.
Peter Beddies, a Die Welt munkatársa a "Talán ki kell vándorolnom" című interjú bevezetőjében jegyezte meg, hogy az Arany Medvét ugyan a Taviani fivérek Cesare deve morire (Caesarnak meg kell halnia) című munkája nyerte el, de "a kritikusok favoritja" Fliegauf Bence filmje volt.
A magyar-német-francia koprodukció rendezője a lapnak elmondta: már tíz éve "megálmodta" egy film szerkezetét, amely egy család tagjainak egy napját követi végig a reggeli elválástól egészen estig, amikor mindenki hazaérkezik. A Csak a szél ötlete pedig annak hatására kezdett formálódni, hogy olvasta Tábori Zoltán újságírónak a romagyilkosságokkal összefüggésben készült írásait.
A szerkezethez illő tartalmat Tábori riportjai adták, míg a végső lökést "egy újabb álom - egy rémálom", amelyben egy kunyhót és "egy torkolattűz kísérteties árnyékait" látta. Arra a kérdésre válaszolva, hogy hol jelentek meg a riportok, Fliegauf azt mondta: "Magyar újságokban, főleg 2009-ben és 2010-ben. Akkor ez lehetséges volt."
Arra a felvetésre reagálva, hogy a filmben ábrázolt, a harmadik világot idéző életkörülmények alapján azt lehet gondolni, hogy a romák mind így élnek, a rendező elmondta, maga is ezt gondolta a film készítését megelőző, egy évig tartó kutatás, anyaggyűjtés elején. "Ezek klisék, amelyeket szívesen használunk, hiszen egyszerűbbé teszik az életet", ugyanakkor nem a romák sajátságos életformája az, amivel az országot járva mindenütt szembesült és be is mutatott a filmben, hanem a szegénység életformája. "A totális, abszolút szegénység, amelyből úgy tűnik, nincs kiút. Higgye el nekem, ezek az emberek nem szívesen élnek így. Van például egy jelenet a filmben, amelyben egy rettenetesen részeg asszony (...) a fogsorát keresi a földön. (Ez az asszony) nem roma, mivel azonban ebben a piszokban él, hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy közülük való. A roma és szinti kultúrának és önfelfogásnak semmi köze ehhez a szegénységhez" - mondta Fliegauf Bence.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy miként változott a film fogadtatása Magyarországon annak hatására, hogy beválogatták a Berlinale programjába, a művész kifejtette: érdekes módon "Magyarországon most mindenki" igen jó véleménnyel van a filmről, és számos "hivatalos ember" hangoztatja, hogy mindig is támogatta az alkotás létrejöttét. Ez "feltételezhetően hazugság" - vetette fel az interjú készítője, mire Fliegauf megjegyezte, hogy néhány emberrel kapcsolatban valóban ez lehet a helyzet. Hozzátette: pár hónappal ezelőtt "az állam részéről" felmerült az igény, hogy a film "ne ennyire drasztikusan" mutassa be az állapotokat. Mivel azonban a költségvetésnek csupán 10 százaléka származott állami forrásból, ezt a szándékot nem sikerült érvényesíteni.
A Die Welt újságírója szerint "másként fogalmazva Magyarországon cenzúrázzák a filmeket". Fliegauf Bence válaszában azt mondta: "Ezzel óvatos lennék. Nem tudom, mi történt volna, ha a pénz 90 százaléka jön az államtól. Senki sem próbálta leállítani a projektet. Én ezt érteném cenzúra alatt."
Arra a kérdésre válaszolva, hogy a változtatásokat igénylők mit mondtak arról, hogy miért kellett volna módosításokat eszközölni a filmen, a rendező elmondta: zajlik egy folyamat Magyarországon, amelyet nem ért. E folyamatot a félelem irányítja. "Azt mondták nekünk, legyünk tekintettel arra, hogy milyen rossz képet kaphat Európa Magyarországról. Én azonban művészként aztán tényleg nem gondolok erre. Jó filmet akarok csinálni."
A filmrendező kifejtette: egyelőre "demokráciában látom magunkat". Hozzátette: egyelőre elmondhatja, hogy büszke magyarságára, ugyanakkor tapasztal egy trendet, amely a problémákkal való szembenézés elmaradásában nyilvánul meg. "Az a legnagyobb aggodalmam, hogy Európában mindenütt kudarcnak minősítjük a demokrácia kísérletét és elindulunk a kínai úton" - tette hozzá.
Elmondta: filmjét márciusban mutatják be Magyarországon. "Már most érzek bizonyos izgatottságot az országban. Nem tudom, hogy mi történik majd. Talán ünnepelnek majd a filmért. Talán nekem is ki kell vándorolnom, ha ezeknek a jobboldali radikális alakoknak a véleménye érvényesül, amely szerint bemocskolom a magyar társadalmat" - mondta Fliegauf Bence a http://www.welt.de/print/die_welt/kultur/article13876981/Vielleicht-muss-ich-auswandern.html címen elérhető interjúban.
A Die Welt egy kommentárban is foglalkozott Fliegauf filmjével. A Megfiatalodott medvék című írásban a szerző, Hanns-Georg Rodek kifejtette: a 62. Berlinale ifjú tehetségek parádéja volt, a zsűri viszont az idős Taviani fivéreknek ítélte oda az Arany Medvét. Hangsúlyozta: nem volna szabad a "pályafutást záró vigaszdíjként" kezelni a Berlinale legfőbb elismerését, és így Fliegauf Bence is megérdemelte volna az Arany Medvét a zsűri Ezüst Medvét jelentő nagydíja helyett.
Forrás: MTI |
STOP
címkék
film, fesztivál, Fliegauf Benedek, Berlinale, cigányság, sorozatgyilkosság, romagyilkosoka rovat további hírei
Tízéves nézőrekord, pozitív mérleg az elvonások ellenére - nem semmi
Rockfater is az apokalipszis Rockmaratonját reklámozza - videó
Egy rocker Marslakó
Tovább marad nyitva a Ferenczy-kiállítás a Nemzeti Galériában
Pop-akadémia indul Bécsben
Budapestre jön a dzsesszlegenda
Írók Újvidéke - Budapesten
